A világutazón olvastam Christopher Payneről, aki hat évet töltött elhagyatott elmegyógyintézetek fotózásával az Egyesült Államokban. Mivel Payn nemcsak kitűnő fotográfus hanem építész is, objektívén keresztül segít megismerni a palotaszerű épületeket kívülről- belülről.
"A 19. század közepétől a 20. század elejéig az Egyesült Államokban több mint 250 intézményt építettek az elmebetegek számára, megbízható neurológia kezelés híján elszigeteljék őket a külvilágtól. A terv az volt, hogy ezek a „kórházak” nyugodt környezetet, testmozgási és kulturális lehetőségeket biztosítanak a betegek számára. Sok közülük önfenntartó volt saját földdel, vágóhíddal, így adva munkát a gondozottaknak. A 20. század közepéig az antipszichotikus szerek és a modern pszichiátria megjelenéséig csaknem fél millió embert kezeltek ezekben az intézményekben."
Az utolsó előtt a legdurvább, a színes székekkel brrr...
VálaszTörlés